Prof. Dr Anne Bamford OBE

Igazgató, A Kreatív Gondolkodás Nemzetközi Intézete

Professzor, New England-i Egyetem

London városának stratégiai tanácsosa az oktatás, kultúra és képességfejlesztés területén

Bemutatkozás

Dr. Anne Bamford professzor, oktatási jövőkutató és szenvedélyes művészetpedagógus, a Nemzetközi Kutatási Ügynökség igazgatója és az Oktatás a Békéért Laboratórium elnöke, valamint London városának korábbi oktatási, készségfejlesztési és kulturális stratégiai igazgatója. Anne a művészetek, a fúziós készségek, az új műveltségek és a vizuális kommunikáció területén végzett kutatásai országos és nemzetközi szinten is elismertek. Amellett, hogy az oktatás, a készség- és tehetségfejlesztés nemzetközi dimenziójának szakértője, kutatásai során a kreativitás, a technológia, az innováció, a társadalmi hatások, valamint a méltányosság és a sokszínűség kérdéseit vizsgálja.

Absztrakt

Gyorsan fejlődő világunkban a kreatív gondolkodás már nem luxus, hanem szükségszerűség. A művészeteket régóta katalizátornak tekintik ennek az alapvető készségnek a fejlesztésében, amely a képzelet, az innováció és a kritikai reflexió ötvözésével az összetett globális kihívások ellen küzd. Az előadás a művészetek központi szerepét vizsgálja a kreatív gondolkodás fejlesztésében interdiszciplináris projektek és innovatív oktatás segítségével. Az előadás a kreatív gondolkodásról szóló, úttörő OECD-UNESCO kezdeményezés bemutatásával kezdődik, és rávilágít arra, hogy a globális keretek hogyan teremtik meg a művészeti oktatás újragondolásának színterét. A Kreatív Gondolkodás Globális Intézetének (GIoCT) újító kezdeményezéseire támaszkodva olyan gyakorlati stratégiákat és inspiráló esettanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek a művészetek együttműködésre, innovációra és társadalmi hatások elérésére ösztönző erejét mutatják be. A magyar művészeti és designoktatóknak, művészeknek, tervezőknek és képzőiknek szóló előadás a kreatív gondolkodás művészeti oktatásba integrálásához nyújt gyakorlati tanácsokat és jövőképet. Együtt fogjuk újragondolni, hogy a művészetek hogyan formálhatnak kreatívabb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt. Csatlakozzon hozzánk, hogy megünnepeljük a művészet és az innováció összekapcsolódását, amely segíti az oktatókat és a szakembereket kreatív gondolkodók új generációjának kinevelésében.

Fotót készítette: Susanna Kekkonen

Hanna Pohjola

Egyetemi docens, a Kelet-Finnországi Egyetem (University of Eastern Finland)

kutatási munkatárs a kanadai UQAM Egyetemen (L’Université du Québec, Montréal)

Bemutatkozás

Hanna Pohjola egyetemi docens (az egészség és jólét interdiszciplináris kutatásának doktora), a művészetek doktora (tánc), a művészetek MA (táncpedagógia), az egészségtudományok MA (mozgásgyógyászat) és fizioterapeuta végzettségei is vannak. Jelenleg a Kone Alapítvány négyéves ösztöndíjával a Kelet-Finnországi Egyetem társadalomtudományi kutatójaként és a kanadai UQAM Egyetem (L'Université du Québec, Montréal) kutatási munkatársaként dolgozik a stroke táncos rehabilitációját vizsgáló projektben. Emellett Hanna gyakran együttműködik a Kelet-Finnországi Egyetem Biosignal Analysis and Medical Imaging Research Groupjával és a HUMEA Laboratóriummal, amely a mozgás biomechanikájának elemzéséhez nyújt eszközöket, de új és innovatív módon ötvözi a művészetet és a tudományt is, például az emberi testmozgások felhasználásának vizsgálatával a hangszintézisben (The SonicMove project of the University of Eastern Finland, VTT Technical Research Centre of Finland and Aalto University együttműködésével).

Az interdiszciplinaritás és a művészet központi szerepet játszik az oktatásban, a munkában és a kutatásban, hogy a jólét szélesebb körű és holisztikus látásmódját érje el. Fő kutatási témái például a művészetalapú részvételi kutatás, a táncbiomechanika, az identitás, a fogyatékosság, a betegségnarratívák és a neurológiai rehabilitáció.

Absztrakt

A neurológiai rehabilitációban végzett számos tanulmány azt mutatja, hogy a tánc a kiegészítő terápia ígéretes formája, amely egyedülálló módon integrálja a biopszichoszociális egészséget és jólétet. A tánc performatív aspektusait azonban eddig kevésbé kutatták. Például a mások előtti táncolás élménye különböző képességű testként, a saját komfortzónánk elhagyásának pszichoszociális folyamata az ismeretlen felé, valamint a különböző neurológiai rendellenességekkel küzdő emberek előadásának koreográfiájához szükséges kulcselemek olyan szempontok, amelyekkel még többet kell foglalkozni.

Ez a vitaindító előadás betekintést nyújt a táncról, mint performatív egységről és mint művészi tapasztalatról különböző életszakaszokban, például depresszióban, Parkinson-kórban, stroke-ban és MS-ben. Fontosnak tűnik, hogy a tánc olyan környezetet teremt, amelyben a táncosok nem korlátozódnak, és ezért az önfejlesztés, a személyes növekedés és a rugalmasság terén virágozhatnak és gyarapodhatnak. Így a vitaindító előadás rávilágít arra, hogy a társadalmilag elkötelezett és performatív tánc hogyan erősíti a szociálpszichológiai szempontokat, mint például az identitás tárgyalása, a hovatartozás érzése, a cselekvőképesség és az önhatékonyság, miközben növeli a társadalmi tőkét és erősíti a kívánt jövőkép elképzelésének képességét. A vitaindító előadás továbbá arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg a tánccal és annak performatív aspektusaival kapcsolatos saját korábbi és jelenlegi tapasztalataikat, hogy elmélyítsék a jelenségek kollektív megértését.