Meghívott előadók


 

Prof. Kathleen Gallagher


Címzetes egyetemi tanár


Torontói Egyetem, Ontario Neveléstudományi Intézet


Website

Prof. Gallagher a Torontói Egyetem Dráma-, Színház- és Előadóművészeti Tanulmányok Központjának munkatársa. A pedagógia különböző kérdéseire irányuló kutatásai elsősorban az iskoláztatás társadalmi összefüggéseivel és kapcsolataival, valamint a színházzal, mint a fiatalok tapasztalatainak és megértéseinek fontos kifejezőeszközével kapcsolatosak. Főbb érdeklődési területei: drámapedagógia/alkalmazott színház; a városi iskoláztatás, társadalmi egyenlőtlenség és tér pedagógiája; kvalitatív módszertan; diszkriminációellenes oktatáspolitika és gyakorlat; nemek és identitás. Kiemelt figyelmet szentel a fiatalok polgári szerepvállalásának és művészi alkotó tevékenységének, valamint a színház pedagógiai és módszertani lehetőségeinek vizsgálatára.

Részletes angol nyelvű életrajz és publikációs lista: link



A művészetek pedagógiai lehetőségei: Hallgatás, kudarc és dokumentarista színházi előadás

Miért lehet fontos egy egyszerű drámatanterem? Mit tanulhatunk a kreativitás e rendetlen és időnként kaotikus tereiben? Fiatal művészek és tanáraik számára nagyon vonzó lehet a dokumentarista színházi gyakorlat, mivel a kortárs élet sokrétű valóságának hiteles bemutatására különösen alkalmasnak tűnik. Benne a „való élet” és az önéletrajzi történetek ábrázolásának ösztöne mellett gyakran a felelősségtudat, esztétikai tudatosság, a megfigyelés és a befogadás pedagógiai kötelessége is megjelenik. Igyekszünk kihallani az egyedi hangokat a zajban, ezért mi – művészeti tanárok és diákok – mások szavainak és világának hallgatóinak és őrzőjének érezzük magunkat.

Az előadás egy ötéves, több helyszínen zajló, művészetalapú etnográfiai kutatási projekt eredményét foglalja össze, amelyben több mint 200 fiatal, iskolák, tanárok, művészek, színházak és társadalmi szervezetek dolgoztak együtt Angliában, Görögországban, Indiában, Tajvanon és Kanadában. A kutatási projekt célja az volt, hogy meghallgassa a fiatalokat egy olyan közegben, mint a képzeletüket megmozgató drámatanterem. Milyen tudást nyerhetünk a fiatalok képzeletének e kreatív tereiből a két éve tartó globális világjárvány és az ökológiai és társadalmi-gazdasági válságok közepette?

Az előadás egy torontói ifjúsági színtársulat beszámolója alapján a művészetek általi történetmesélés és a fiatalokkal folytatott kreatív gyakorlatok fontosságát vizsgálja. Ennek keretében a reprezentáció, a befogadás, az esztétikai kifejezés és a művészeti csoportépítés etikai és pedagógiai kérdéseit is érintve bemutatja azt, hogy a csoport miként őrizte meg, majd elevenítette fel újra társai történetét egy dokumentumszínházi előadás keretében.


 

 

Ehrenhard Skiera


Professor


Flensburgi Egyetem


Website

Ehrenhard Skiera (szül. 1947), 2012-ig a Flensburgi Európa Egyetem neveléstudományi professzora, Dr. phil (1981 Gießeni Egyetem, Németország), Dr. h.c. (1990 Jyväskyläi Egyetem, Finnország).

2015-ben a prágai "Nemzeti Pedagógiai Múzeum és a J. A. Comenius Könyvtár" Comenius-éremmel tüntette ki. 2016 óta a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának tiszteletbeli professzora.

Tanulmányok: Pedagógusképzés a következő tantárgyakból: protestáns teológia (major), matematika és művészeti nevelés (minor). Doktori tanulmányok: Neveléstudomány (major), szociológia és zenetudomány (minor).

Legutóbbi könyvei:

Das eigenwillige Kind – Bedürfnis und Erziehung in nachmythischer Zeit. Grundzüge einer responsiven Pädagogik. 2022, Beltz-Juventa, Weinheim Basel.

A könyv tézisszerű összefoglalója hamarosan megjelenik a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) folyóiratban: „The Self-willed Child - Basic Needs and Education in Post-mythic Times - Outlines of a Responsive Pedagogy“ címmel.



Teret adni az ismeretlennek és a transzcendenciának - A művészeti nevelés mint a gyermek autentikus megnyilvánulásainak őre.

A művészeti nevelés története a különböző koncepciók lenyűgöző változatosságát kínálja. Ezek többsége a 20. század első harmadában, a korabeli művészet, a reformpedagógia és az életreform hatására kialakuló úgynevezett művészeti nevelési mozgalomból eredeztethető. A mozgalom legfőbb deklarált célkitűzése a művészet és a művészeti nevelés gazdasági, politikai (sőt, katonai!) céloknak való alárendelése volt. Emellett a mozgalomban megjelent egy fontos új elképzelés is. Eszerint a művészi önkifejezés az egyén szabadságának eszköze, illetve annak megteremtőjévé válhat, amely elvezet – egy olyan kreatív, önmaga által megválasztott életformához, amely teret ad a még ismeretlen hatásoknak is.

Így értelmezve válik majd a művészeti nevelés a gyermek szabad, spontán megnyilvánulásainak őrzőjévé, amely biztosítja a valódi saját élmény megteremtésének lehetőségét. A gyermek nem automata, akinek előre meghatározott programot kell követnie, hanem önmaga megalkotója. Ha elfogadjuk ezt a gondolatot, akkor a művészeti nevelés sajátos, más oktatási formák által nem megvalósítható feladata, hogy áttörje az (iskolai) oktatásban széles körben elfogadott cél-eszköz rendszer (azaz a meghatározott célok és vizsgakritériumok által megalkotott iskolai tantárgyak) falát, és megteremtse az önkifejezés szabad terét. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy az Új Nevelés Egyesülete (New Education Fellowship) által 1921-ben Calais-ban megrendezett első nagy nemzetközi konferenciájának témája „A gyermek kreatív önkifejezése” volt.

A művészeti nevelés a gyermek és a pedagógus számára egyaránt megteremti és megőrzi a hiteles megnyilvánulás lehetőségét. Az utóbbira azért érvényes, mert a pedagógus számára ez a helyzet nem teszi lehetővé semmilyen mechanikusan alkalmazható kész recept használatát. Ugyanis a teljesen ismeretlen helyzetekben nincs jól használható tanári útmutatók, vagy egyértelmű módszer. Vajon ilyenkor feleslegessé válik a pedagógus, hiábavaló lesz annak fáradozása? Ez a helyzet valóban hordoz kockázatot, hiszen a nevelés, elsősorban az abban megnyilvánuló tekintélyi-hatalmi viszonyok következtében ambivalens tevékenység. Azonban fekínálható a nevelés olyan nem invazív formája is, amely segítően kíséri a gyermeket saját útjának, önmegértésének, “igazi énjének” keresésében.

Miután a felvilágosodás (a l'homme machine, az evolúció, a társadalmi technológia fogalmaival) elbocsátotta (kiűzte?) az embert az "Isten gyermeke" állapotából, a “nem instrumentális” nevelési formák őrzik még a transzcendencia egzisztenciális értelmének emlékét. Filozófiai nézőpontból, ez az ember és a világ kiszámíthatóságának és hozzáférhetőségének modern víziójával szemben egy radikális antitézist - pontosabban a “teljes és tökéletes másságot” - jelenti.

A (művészeti) nevelésnek az a formája, amely tartózkodik, az önelidegenítő indoktrinációtól, vagy bírálja azt, amely nem veti alá magát a “Nagy Szabályoknak”, tudatosítani tudja a nevelés alapvető ambivalenciáját is. Ezért megpróbálja a nevelés elméletét és gyakorlatát úgy megalapozni és megvalósítani, hogy az ne válhasson a gyermek pszichés terének ideológiai megszállásává.


 

Révész Emese


egyetemi docens


Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészettörténeti Tanszék


Website

Révész Emese (1967, Munkács), művészettörténész.

1982-1986: Székesfehérvár, József Attila Gimnázium; Bicske, Vajda János Gimnázium. 1986-1988: ELTE Tanárképző Főiskola,

1988-1992: Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1993-1998: ELTE BTK, művészettörténet szak.

1999-2002: ELTE PHD, Művészettörténeti Intézet, 2008-ban megvédett doktori disszertáció témája: Magyarországi sajtóillusztráció 1850-1870.

2021: Habilitáció, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Témája: Silent book a kortárs könyvillusztrációban.)

2002-2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének tanára. 2009 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének docense. Emellett tanít a BÁV, a Kogart, a Werk Akadémia, a Krea Művészeti Iskola művészettörténeti kurzusain. 2019-2021: Az SzFE tanára. 2003-2004-ben Deák Dénes ösztöndíjas, 2009-2012 között Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási ösztöndíjas.

Kutatási területei: 19-20. századi sokszorosított grafika története; Csók István és Gross Arnold életműve; 20. századi és kortárs grafikatörténet; gyermekkönyv-illusztráció; a Magyar Képzőművészeti Egyetem története.

Fontosabb önálló kötetei: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára. Válogatott tanulmányok. Tempevölgy, Balatonfüred, 2020

A művészet kertje. Gross Arnold (1929-2015) művészete. Budapest, 2019; Firkaforradalom. Válogatott írások a grafikáról. Új Művészet, Budapest, 2019

Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1870-1870, Bp., 2015

Fényes Adolf. Bp., 2014; Csók István. Bp., 2010; A magyar historizmus. Bp., 2005

Fontosabb kurátori munkák: Mese, mítosz, história. Archaizálás és mágikus realizmus az 1960-70-es évek magyar művészetében. Balatonfüred, Vaszary Galéria, 2021. augusztus 21 – 2022. január 3.

Szigorúan ellenőrzött nyomatok. Magyar sokszorosított grafika 1945-1961 között. Miskolci Galéria, 2018. szeptember 21 – november 24.

Nyomtatás – nyomhagyás. Maurer Dóra grafikai munkássága. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay-terem, Budapest, 2017. október 12 – december 3

Gyermek/Kor/Kép. Gyermek a magyar képzőművészetben. (Társkurátor) Budapest Történeti Múzeum, 2016; Forradalom előtt. Képzőművészeti Főiskola 1945-1956. (Társkurátor) Magyar Képzőművészeti Egyetem

Az Ország Tükre. Képes sajtó Magyarországon 1780-1880. (Társkurátor) Budapest Történeti Múzeum

Reformok évtizede. A Képzőművészeti Főiskola 1920-1932 között. (Társkurátor) Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2011

Bálványok és démonok. Csók István (1865-1961) életmű-kiállítása. (Társkurtátor) Csók István Képtár – Városi Képtár, Székesfehérvár, 2011

“Eredeti másolat” Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2004



„Amikor eljött a háború”: A háború témája a kortárs gyermekkönyv-illusztrációban

Nehéz nem beszélni a háborúról. Nem szabad nem beszélni a háborúról a gyerekeknek sem – hiszen köztünk élve óhatatlanul is látják, hallják felnőtt világunk felkavaró híreit. De talán képekben ábrázolni a háborút, még nagyobb kihívást jelent mint beszélni róla. Azt gondolnánk, hogy a gyermekkönyvek lehetséges témáitól távol esnek az olyan felkavaró tárgyak mint a háború, történelmi traumák vagy a menekült kérdés. Pedig az elmúlt években számos kiváló alkotás bizonyította, hogy a tabu-témákkal foglalkozó könyvek egyik jelentős csoportja e képeskönyvek köre. Pedagógia-pszichológiai funkciójukat tekintve ezek a trauma-feldolgozást segítő vagy érzékenyítő könyvek. A témához kapcsolódó könyvek egy része konkrét történeti eseményt, háborút, forradalmat dolgoz fel – más részük viszont általában a háború kataklizmáját idézi meg. Az előadás olyan angol, francia, olasz, iráni, ukrán, dél-koreai képeskönyveket mutat be, kiegészítve Magyarországon a témában megjelent külföldi könyvekkel, amelyek grafikai eszközeit tekintve átgondolt művészi koncepció mentén mutatják be képekben azt a különböző korú gyermek olvasóknak, amiről szavakban nehéz beszélni.

Az előadás során különböző műfajú és korosztálynak szóló képeskönyvek kerülnek tárgyalásra: van köztük klasszikus képeskönyv, szöveg nélküli képkönyv és képregényszerűen felépülő elbeszélés, az óvodás korosztálytól a kamaszokig ívelő célközönséggel. Az elemzett példákon azt igyekszem bemutatni, hogy milyen elbeszélői és képi eszközökkel konkretizálják vagy vonatkoztatják el a háború jelenségét az alkotók? Milyen jellegű elbeszélőt (főhőst) helyeznek a középpontba (kívülálló vagy megélő; gyerek, felnőtt vagy képzeletbeli lény) és milyen eseménysoron vezetik őt keresztül? Milyen képi eszközökkel ábrázolják (vagy absztrahálják) a háború traumatikus élményeit? Miként oldják fel a gyermekkorú olvasókban a feszültséget? Hisz végsősoron minden ilyen jellegű könyv feladata a gyógyítás, az ezzel kapcsolatos negatív élmények, szorongások oldása. E könyvek lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek élmény- és tapasztalati világa felől kerüljön kibeszélésre az, amivel a felnőtteknek is nehéz szembesülni.

 

Visszatekintés az 5. Művészetpedagógiai Konferenciára

2022. május 26-27 között, két év szünet után újra személyésen találkoztunk az ELTE művészetpedagógiai vándorkonferenciáján. ... Tovább

2022-06-15 16:00:00

Programterv

 A programterv elkészült és megtekinthető a program menüpont alatt ... Tovább

2022-05-19 05:53:44

Új határidők

Korai befizetést és regisztrációt április 30-ig meghosszabbítjuk, a későbbi befizetést és regisztrációt május 10-ig. Regisztrálni is 2022. május 10-ig lehetség ... Tovább

2022-03-25 20:00:00